A napom Horton 2040-ben, ebben a jövőbeni idilli képben, a banánszürettel indul. A hajnali napsugarak besütnek a walipinibe, ahol a banánfák már nehéz, érett fürtökkel csüngenek. A trópusi illat betölti a melegházat, amint leszedem a tökéletesen érett gyümölcsöket. A reggeli asztalra frissen szedett banán kerül, sokkal ízletesebb, mint bármilyen importált változat. Délután a szomszédokkal közösen gondozzuk a walipiniket, megosztjuk a tapasztalatainkat és a friss termést. Még télen is élvezhetjük a saját termesztésű paradicsom ízét, a walipini melegen tartja a levegőt a hideg ellenére. Esténként a falu közösségi házában gyűlünk össze, ahol helyi alapanyagokból készült finomságokat fogyasztunk, köztük a saját kertjeinkből származó gyümölcsöket és zöldségeket. A gyerekek boldogan játszanak a szabadban, tudván, hogy egészséges és fenntartható környezetben nőnek fel. A szállítási költségek és a környezetszennyezés csökkent, a helyi gazdaság fellendült. A közösségünk összetartóbb lett, és büszkék vagyunk arra, hogy magunknak termeljük meg az élelmiszereinket. A walipini nem csak egy melegház, hanem a fenntartható jövő szimbóluma.